Településünk története

A kora Árpád-korban több településnek helyet adott a Pece folyó által szabdalt dombhát. I. István korában Hegyes is templomos hellyé vált. 1067-ben, a Százdi apátság alapítólevelében, első írásos említésében Hegyesházas néven szerepel.

A tatárjárás óriási pusztítása után a Pece mellett települt újra a falu. A török hódoltság idején teljesen elnéptelenedik, a túlélő lakói Debrecenbe menekültek. Debrecen város külső birtokai közé tartozott, a XVIII. század közepétől újra benépesül. A szórt tanyákat építő letelepülők utódai a 20. század elejére több száz tanyából álló „tanyavilágot” hoztak létre. A második világháború után megindult ennek felszámolása.

A kollektivizálás a tanyaközpont, illetve falu alapítását erősítette. 1950-ben megindult a középületek megépítése, 1952. január 4-én, a községi tanács alakuló ülésén Nagyhegyes néven iktatták jegyzőkönyvbe a falut. A tanyavilág fokozatosan szűnt meg, 1975-ben az utolsó tanyasi iskolát is felszámolták.

Nagyhegyes címere:Nagyhegyes Község Önkormányzatának címere arany szegélyű vágott pajzs, azúrkék alappal, melynek pajzstalpa zöld színű. Az azúrkék mezőn, a zöld mezőre állítva a címerkép középen stilizált arany gázkút áll, melyből arany mezőben vörös gázláng csap fel, jobb- és baloldalán arany búzakalász.

A gázláng a falu határában levő jelentős gázmezőre az arany búzakalász a jelentős mezőgazdasági tevékenységre utal.

Forrás: Nagyhegyes falukönyve