Hungary Hajdú-Bihar Megye
Tisztelt Látogató !
Szeretettel köszöntünk mindenkit, aki ellátogatott Nagyhegyes község honlapjára!
Településünk, ez az alig 50 éves, tanyavilágból alakult község mutatkozik be Önnek. A rövid történetéből egy olyan községgel ismerkedhetnek meg, amelynek lakói ezer szállal kötődnek lakóhelyükhöz, szépítik, közösen fejlesztik szellemileg, fizikailag, s azon fáradoznak, hogy az ide látogató észrevegye mindazt a szépséget, tartalmasságot, amit a sok zöldövezettel tarkított, de európai színvonalú intézményeivel (óvoda, iskola, egészségügyi intézmények, 13.000 kötetes könyvtár, művelődési ház stb.) ellátott kis település nyújt.Lakói, a gyermektől az idősekig rendkívül aktívak, tevékenyek.A gyermek- és ifjúsági, felnőtt műkedvelő-művészeti csoportok, a felnőtt énekkar és Nyugdíjasklub munkája, műsorai kellemes időtöltést adnak a szórakozni vágyóknak.
Az idelátogató megtapasztalja a szíves vendéglátást, marasztalást és kellemesen eltöltött napokat hagynak maguk mögött. A nagyhegyesieket legjobban jellemző gondolattal köszöntöm Önt, kedves olvasó: „az ember nem azért szereti azt a falut, ahol született, ahol él, mert az nagy vagy kicsi, hanem mert az övé.”
A Képviselő-testület nevében is:
Nagyhegyesi Polgármesteri Hivatal komplex akadálymentesítése
Pályázati azonosító: ÉAOP-4.1.5-09-2009-0139
Nagyhegyes Község Önkormányzata (4064 Nagyhegyes, Kossuth u. 2.) az Új Magyarország Fejlesztési Terv Észak-alföldi Operatív Program „Egyenlő esélyű hozzáférés a közszolgáltatásokhoz (Akadálymentesítés) támogatási rendszeréhez „Nagyhegyesi Polgármesteri Hivatal komplex akadálymentesítése” címmel pályázatot nyújtott be 2009. november 30-án. Községünk pályázatát a Támogató Szervezet támogatásra érdemesnek ítélte. A Támogatói okirat aláírására 2010. március 9-én került sor. A projekt összköltsége bruttó 13.077.400 forint, melynek 90%-át, azaz 11.769.660 forintot az Európai Unió hozzájárulásával az Európai Regionális Fejlesztési Alap és a Magyar Köztársaság költségvetése társfinanszírozásban biztosítja.
A projekt keretében a Nagyhegyesi Polgármesteri Hivatal épületének fizikai és infokommunikációs akadálymentesítése valósult meg az előírt vonatkozó jogszabályoknak megfelelően.
Megtörtént a Hivatal körüli környezet akadálymentesítése, akadálymentes parkoló kialakítása. Az épületen belül megvalósult a belső közlekedés akadálymentesítése a folyosókon lévő vezetősávok kialakításával, valamint az irodákba vezető 100/210 cm-es, 90 cm szabadnyílású új beépítésű, küszöbmentes ajtók elhelyezésével. A belső helyiségek, járófelületek, falburkolatok, biztonsági rendszerek, ügyfélforgalmi pultok, WC-mosdó helyiség akadálymentesen lett kialakítva.
Az infokommunikációs akadálymentesítés keretein belül megvalósult a tájékozódást segítő táblák, ajtófeliratok kihelyezése, a hallássérült és siket személyek részére telepített Indukciós hurokerősítő rendszer került elhelyezésre a nagytárgyalóban. Ügyintézés céljára 1 db mobil indukciós hurok került beszerzésre. A Hivatalban telepítve lett egy akadálymentesített ügyfélhívó rendszer, valamint egy személyi számítógép az ügyfelek részére, a település honlapja is akadálymentesítve lett.
Az akadálymentesítéssel érintett épület körüli környezet alapterülete 138 m2, az épület akadálymentesítéssel érintett összes alapterülete bruttó 476 m2.
A komplex akadálymentesítési munkák elkészültét követően a Polgármesteri Hivatal valamennyi helyisége a mozgásukban korlátozott személyek, látássérült és vak személyek, hallássérültek és siketek és egyéb fogyatékossággal élők részére is elérhetővé vált, így ügyeiket önállóan is intézhetik.
A pályázati konstrukcióról valamint a projektről bővebb információ a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség (1077 Budapest, Wesselényi u. 20-22., www.nfu.hu), és a Közreműködő Szervezet (KSz): VÁTI Magyar Regionális Fejlesztési és Urbanisztikai Nonprofit Kft. (4025 Debrecen, Simonffy u. 4-6.), www.vati.hu) honlapján található.
Történelem
A kora Árpád-korban több településnek helyet adott a Pece folyó által szabdalt dombhát. I. István korában Hegyes is templomos hellyé vált. 1067-ben, a Százdi apátság alapítólevelében, első írásos említésében Hegyesházas néven szerepel.
A tatárjárás óriási pusztítása után a Pece mellett települt újra a falu. A török hódoltság idején teljesen elnéptelenedik, a túlélő lakói Debrecenbe menekültek. Debrecen város külső birtokai közé tartozott, a XVIII. század közepétől újra benépesül. A szórt tanyákat építő letelepülők utódai a 20. század elejére több száz tanyából álló „tanyavilágot” hoztak létre. A második világháború után megindult ennek felszámolása.
A kollektivizálás a tanyaközpont, illetve falu alapítását erősítette. 1950-ben megindult a középületek megépítése, 1952. január 4-én, a községi tanács alakuló ülésén Nagyhegyes néven iktatták jegyzőkönyvbe a falut. A tanyavilág fokozatosan szűnt meg, 1975-ben az utolsó tanyasi iskolát is felszámolták.
Nagyhegyes címere: azúrkék vágott pajzs, zöld pajzstalppal. A zöld mező közepén arany gázkút állt, melyből – arany mezőben – vörös láng csap elő. A gázláng mindkét oldalán arany búzakalász van, amely a mezőgazdasági tevékenységre, a láng pedig a falu határában levő jelentős gázmezőre utal.
Földrajz
Nagyhegyes az Alföld nagykiterjedésű tájegységén helyezkedik el, a Hortobágy keleti szélén, a Hajdúság délnyugati határán a Keleti-főcsatorna mellett, a Debrecen, Hajdúszoboszló, Balmazújváros városok által meghatározott urbanizációs környezetben. Közúton Debrecentől nyugati irányban 24, Hajdúszoboszlótól északi irányban 11, míg Balmazújvárostól déli irányban 9 kilométerre található. A település természetföldrajzi szempontokat tekintve tipikus alföldi tájon, ártéri síkságon helyezkedik el, tengerszint felett 87-110 méter közötti magasságban. A táj felszínének kialakulásában elsősorban a Tisza és mellékfolyói játszottak fő szerepet. A síkságból csak a nagy számban előforduló kunhalmok emelkednek ki. A főcsatornához közel eső keleti részen jobb minőségű a talaj, itt mezőségi talajok is előfordulnak. A felszín jelentős részét azonban mélyben sós és szikes talajok borítják. A táj használatát elsősorban a talajok minősége határozta meg. A sziki legelők értékes állat és növényvilágának megőrzésére alakult 1973 január 1-én az országban elsőként a Hortobágyi Nemzeti Park.A Keleti-főcsatornától keletre fekvő rész a Hajdúhát déli részére esik. A kistáj a lösszel, lösziszappal fedett hordalék-kúpsíkság. A terület jelentős részét 2-10 m vastag ártéri lösz borítja. Ezen a löszös üledéken képződött talajok jó termékenységűek, igen nagy az alföldi mészlepedékes csernozjom talajok gyakorisága. A kiváló talajoknak köszönhetően a település keleti része elsősorban szántóföldi hasznosítású.
Az éghajlat mindkét kistájon mérsékelten meleg, száraz. A napsütéses órák száma megközelíti az évi 2000 órát, ebből a nyári negyedévben 780-800 órát süt a nap. Az évi középhőmérsékletek sokévi átlaga 9,7-9,9 oC. A csapadék évi összege 520-550 mm, vegetációs időszakra ebből 310-330 mm esik. Az ÉK-i, DNy-i szélirányok mellett az É-i is gyakori. A csekély fásítottság következtében az erős, száraz nyári szelek gyakorlatilag akadálytalanul vonulnak végig a tájon, súlyos deflációs és aszálykárokat okozva ezzel a szántóföldeken.
Felszíni folyóvizei a Keleti-főcsatorna és övárkai, a Pece-éri csatorna, és az Alsó-Kadarcs-csatorna.
Felszíni állóvizei a Kadarcsi-tó, és az Elepi-halastavak. Kisebb vízfelület keletkezett annak a gázkitörésnek a helyén, amely 1961-ben történt. A Kráter-tó mintegy 200 m átmérőjű, körülötte pedig a kitörés hordalékaiból egy 17 m-es földsánc keletkezett. Ezt a körülölelő sáncot most erdő borítja, mely zömmel nemes nyárból áll. Az erdővel övezett kis vízfelület védett, hűvös, párás mikroklímája jelentősen eltér a környező, az időjárásnak jobban kitett szántóföldek klímájától.
A talajfelszín alatt igen gazdag földgázmező van, melynek kitermelése az 1960-as évek óta folyik. A föld mélyében található geotermikus energiák hasznosítása a jövő nemzedékének a feladata.
Gazdaság
A szántóföldi termelési feltételek kedvezőek, a jó termőtalajnak és az öntözési lehetőségeknek köszönhetően. A közel 40 AK értékű szántó területeken intenzív gazdálkodás folyik (burgonya, búza, kukorica, cukorrépa). A néhány nagyobb létszámú mezőgazdasági vállalkozás mellett az egyre jobban fejlődő kisgazdaságok is biztosítják az itt élő emberek megélhetését és növelik a település népességmegtartó erejét.
A helyi gazdaságban meghatározó állattenyésztés fontosságát mutatja a jelenleg is működő nagyszámú állattenyésztő telepek folyamatos fejlődése (sertés, szarvasmarha, baromfi).
A település keleti határrésze alatt található kiterjedt gázmezőkre két nemzetközi vállalat is üzemegységet alakított ki (MOL Rt. Prímagáz Rt.) A jelenleg is aktív gáztermelés kiemelkedő szerepet töltött és tölt be a település dinamikus fejlődésében.
A kisiparosok széleskörű, sokoldalú tevékenysége is hozzájárul a település aktív fejlődéséhez.